Mary és Max

Marynek (8) nincsenek barátai. Kaki színű anyajegye és iszákos anyja viszont van. Egy nap találomra felüti a telefonkönyvet és levelet ír Amerikába. A levél épp Maxet (44), egy zárkózott, különc, New York-i férfit talál meg, aki előbb pánikrohamot kap, majd végül válaszol…

Az üzenetváltások egyre gyakoribbakká válnak, és mindkettejük számára gyümölcsözőnek bizonyulnak. A gátlásos, ügyetlen Mary szorongása oldódását, az Asperger-szindrómában szenvedő (az emberi érzelmeket felismerni nem képes) Max pedig kedélyállapota javulását várja a kapcsolattól. Az évek során ismerőseik, szeretteik kikopnak mellőlük, és életük még sivárabbá válik, de ők ketten sosem fordítanak hátat egymásnak, reszketve kémlelik a postaládát, s apránként rájönnek, hogy örök barátság szövődött közöttük.