MOST FESZT 2024

Idén jubileumi, 10. alkalommal rendezzük meg a MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivált

 

A MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál 2024. március 20. és 24. között, öt napon keresztül monodrámákat és kamaradarabokat láthat a fesztivál közönsége, és egyéb, ingyenes programokkal is készülünk – ezekről később adunk tájékoztatást.

Ezúttal a versenyprogramban 5 monodrámát és 5 stúdiószínházi előadást, illetve versenyen kívül egy „zenés életpróbát” láthat a közönség, mely reményeink szerint megmutat valamit abból a sokszínűségből, ami a vidéki, a határon túli és a független társulatok alkotóinak munkáját jellemzi.

Az idei MOST FESZT attól is különleges, hogy jubileumi, immáron 10. alkalommal rendezzük meg a fesztivált!

 

A MOST FESZT 2024 programja

 

Szophoklész
(Kreón) Antigoné
Fordította: Csiky Gergely
tragédia
A Tér 12 Kulturális Egyesület előadása
Rendező: Viktor Balázs
Kamaraszínház – március 20. 18.00
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesen nem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.
Kreón lett az új király. Az új irány? Előre vagy hátra? Elnézést. Lehetne előre, és lehetne hátra, tehát legyen inkább oldalra. Na de melyik oldalra? Bocsánat. Igaz. Legyen inkább körbe. Az új irány: körbe-körbe.
Isteni szerencse, hogy minden Kreón mellé jár egy Antigoné. Végre egy mártír, az kell nekünk. A Mártír. Aki dönt. Aki felelősséget vállal. Helyettünk.
Persze, persze… A nagy dolgok! Azok Csodásak!
De ki is az az Iszméné? Mi lett vele?
És mi lesz velünk?

 

Jászberényi Sándor
A varjúkirály
dráma
A DANTE Közösségi Alkotótér és a Másik Produkció előadása
Rendező: Jászberényi Gábor
Nagyszínpad – március 20. 20.30
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk

Mihez kezd a hatalommal két fiatal Magyarország déli határvidékén a migránsválság közepén? El lehet-e némítani a lelkiismeret rémálmait?
“Az igazán bűnösökért a varjúkirályt küldi a sátán. Kivájja a szemüket és megeszi a szívüket.
Emberteste van és varjúfeje. A széllel repül és a szentségtelen órán jön a bűnösökért, hogy minden szeretetet kivájjon belőlük.”
Elkerülhetjük-e a sorsunkat?
“Átokháza. A kunok miatt nevezik Átokházának. Ők mondtak átkot a földre, és mindenre, ami a földből fakad. Ameddig a szem ellát, itt minden átkozott.”
Az előadás különlegessége, hogy minden szereplőt három színész kelt életre.

 

Tatár Rózsa
Ady és Adél – Lázálmok az életünkből
monodráma
A marosvásárhelyi Spectrum Színház előadása
Léda szerepében Farkas Ibolya Poór Lili-díjas színművésznő
Rendező: Török Viola
Kamaraszínház – március 21. 18.00
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Ady és Adél
,,Piros-fekete glóriával
Evezz, evezz csak csöndesen.
Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz
S ott halsz meg majd, én szerelmesem.”
Ady neve és szerelmi költészete örökre összekapcsolódik Léda nevével, hiszen több, mint százötven szerelmes költeménye közül több mint fele Lédához szól. Brüll Adél, a nagyvilági úrinő és Ady találkozása mindkettejük életében sorsszerű élmény volt. Ady azonnal beleszeretett az asszony nagyvilági varázsába és sugárzó nőiességébe. Hosszú és viharos szerelmüknek a költő vetett véget. Kegyetlen szakítóversben számolt le nagy szerelmével, Lédával. Az Elbocsátó, szép üzenet, az egyik leghíresebb szerelmi búcsúvers a magyar irodalomban.
„Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”
Tatár Rózsa Ady és Adél -”Lázálmok” az életünkből című monodrámáját a Cédrus Művészeti Alapítvány Nívódíjával jutalmazták. A dráma a magányos és boldogtalan Léda hattyúdala. Az egykor bálványozott nő, a végzet asszonya a halálos ágyán megidézi a halott költőt és újraéli viharos szerelmük minden boldog és fájó epizódját.
Léda szerepében a marosvásárhelyi színházi élet Nagyasszonyát, a Poór Lili-díjas színművésznőt, Farkas Ibolyát láthatják.

 

Gerhard Dorfer-Anton Zettel
A Monarchia utolsó hóhéra voltam
Fordította: Bodonyi József
monodráma
A Pécsi Nemzeti Színház előadása
Játssza: Stenczer Béla
Rendező: Bodonyi József
Nagyszínpad – március 21. 20.30
Az előadást 15 éven aluliaknak nem ajánljuk

Lang József Császári és Királyi Ítéletvégrehajtó közismert és köztiszteletben álló figurája volt a Monarchia és Bécs világának a XX. század elején. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy vidéki útjain mindig hatalmas tömeg fogadta az állomáson és a becslések szerint 10 ezren vettek részt a temetésén.
Lang a hóhéri pályát élete hivatásának tekintette és rendkívül büszke volt arra a szakmai színvonalra, amelyet képviselt. Ennek érdekében saját fejlesztéseket eszközölt és munkáját igyekezte egyre gyorsabban és pontosabban elvégezni.
Személye és világlátása esszenciája annak az avítt és világbirodalmi nosztalgiában tévelygő, konzervált feudális korszaknak, amelynek az I. világháború vetett véget. Lang pályafutása a Monarchiával együtt ért véget, 1919-ben. A nyugdíjazását követően írta meg visszaemlékezéseit, amelyből Gerhard Dorfer és Anton Zettel megírta ezt a mondorámát. Azóta ez a színmű, amelyből már hangoskönyv és TV játék is készült, a német nyelvű színjátszás állandó szereplője.

 

József Attila
Szabad-ötletek jegyzéke
monodráma
Az Ülj Közelebb Produkció  előadása
Játssza: Sütő András
Rendező: Sütő András – Serfőző Krisztina
Kamaraszínház – március 22. 17.00
Az előadást 14 éven aluliaknak nem ajánljuk

„Bár itt senki nem nyújt át senkinek semmit, mert mindent nekünk kell összegyűjteni, kihámozni, felcsipegetni és felnyalábolni abból, amit és ahogy József Attila 1936-os szövege kapcsán, mint kinccsel és kacattal telített rongyosládát, közénk borít Sütő András. Egy kávéházi asztal mellett thonet széken ülve, vizét kortyolgatva, a totális sötét semmijéből közénk érkezve. E „sötétben, sötéttel keretezés” úgy olvastatja velünk Sütő András olvasatában ezt a József Attila-szöveget, mintha álmatlan éjszakáink és a végletekig áttipródott nappalaink jelenéseként látogatna meg minket ezzel a szabad asszociációk végeérhetetlenjeire építő szöveggel. Mert e szöveg elszabadult féktelensége nem csupán költői, alkotói szelepkieresztés, intellektuális kergetőzés az egymásra alliteráló szavak és gondolatok sűrűjében, hanem egy emberi lélek elemi, egy totálisan pőrére vetkőzött és vetkőztetett élet segélykiáltásai.”

 

Fábián Péter
Jókedvvel, bőséggel
szakmai értékelés egy részben
A győri RÉV Színház előadása
Rendező: Fábián Péter
Nézőtéri büfé – március 22. 19.00
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk

A Magyar Szavalatért Egyesület Kárpát-medencei versmondó versenyt hirdet a Himnusz megszületésének kétszázadik évfordulója alkalmából.
Az Északnyugat-Magyarországi Regionális Forduló tétje óriási: a legjobb versenyzők egyenes ágon bejutnak az országos fordulóba, ahol – kellő jókedvvel – bőséges díjakért kelhetnek birokra. Reméljük, addigra alábbhagy a Járvány is, és a döntő már nem online kerül megrendezésre. A helyi mezőny kiemelkedő, tele isteni fiatal tehetségekkel, akik kívülről fújják a Himnuszt. A zsűrinek nehéz dolga lesz!

 

Bán Zsófia
EL! Karádyáda
zenés életpróba
Az Orlai Produkciós Iroda előadása
Versenyen kívüli előadás
Fullajtár Andrea előadásában, Zongorán közreműködik Wágner-Puskás Péter
Rendező: Pelsőczy Réka
Nagyszínpad – március 22. 21.30
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Az előadás Karády Katalin rendkívüli művészi karrierjének, a háború alatt tanúsított bátorságának és emberségének kíván emléket állítani, abban az élethelyzetben, amikor az emigrációt választja.
A zenés darab akkor játszódik, amikor a korábban ünnepelt díva Rióba érkezik.
Az előadás, amely a riói kikötő bevándorlási hivatalának várószobájában játszódik, Karády karrierjének kialakulását, háború alatti üldöztetését, és az akkori színházi világban történteket dolgozza fel.
A darabban próbál felkészülni a bevándorlási hivatal tisztjével való beszélgetésre, azaz szó szerint próbál.
Jó benyomást akar kelteni, szorong, hogy mi lesz, ha nem engedik be. A dráma e feszült várakozás ideje alatt játszódik, még a tiszt érkezése előtt.
Fullajtár Andrea hol dívaként, hol drámai színésznőként, hol énekes sztárként
hozza elénk az elvonulás, a névtelenség választásának dilemmáját, úgy, hogy közben mindig önmaga marad.

 

ÖNARCKÉP BÁBBAL
A produkciót Anna Margit (1913-1991) festményei inspirálták
bábelőadás
A produkció a BBTE Magyar Színházi Intézet keretén belül készült, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház előadása
Játssza: Pánczél Kata
Rendező: Palocsay Kisó Kata
Kamaraszínház – március 23. 17.00
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Kinyílik a doboz, a sötétben fények játszanak, a zene áthatja a doboz tartalmának létezését, miniatűr világok. Minden egy egységet alkot, mint egy „megszakíthatatlanul ívelő kontúrvonal”.
Lendületek és elcsendesedések.
Magány és félelem.
Szeretet és játékosság.
Derű és öröm.
Vágy a kimondásra. Vágy a találkozásra.
Anna Margit 20. századi magyar festőnő, aki egyedi stílussal, világmeglátással töltötte meg műveit. Gyakran jelentette ki, hogy őt a korstílusok, irányzatok nem érdeklik, hanem az ember foglalkoztatja, így saját maga is. Festményeinek egyik központi eleme tehát önmaga, mindaz, ami belül van. Így az Önarckép Bábbal című előadásunk nemcsak négy Anna Margit festményt kölcsönzött a festőnőtől (Múzsa, Halász, Baba, Figura madárral), hanem lelkiségét is. Világfelfogása, magánya, szeretete, az ember iránti érdeklődése beleszövődött koncepcióinkba.
A három báb megelevenedik és bepillantást nyújt érzelmi dimenzióiba. Az összekötő elem a Madaras lány, aki mindenkivel interakcióba szeretne lépni, még veled is, kedves néző.

 

Kovács Dániel Ambrus
Dehogy van jól
A Neptun Brigád és a Füge Produkció közös előadása
Rendező: Kovács Dániel Ambrus
Nagyszínpad – március 23. 19.00
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

A történet napjainkban, Budapesten játszódik. A jelenetek absztrakt térben, olykor egymásba folyva, szimultán játszódnak.
Lázadások helyett az önemésztés, elkallódás korát éljük. Előadásunk fókuszában helyüket nem találó, kétségbeesett emberek vannak. Melósok, bolti eladók, portások akadnak el az életükben. A maguk csetlő-botló módján, hiányos kifejezési eszközeivel megmosolyogtatóan, de konokul keresik a kiutat, a saját létezésük alapjaira kérdezve rá, vérmérséklete szerint ki fekete humorral, ki ledermedéssel, ki világba kiabált dühvel. Kibillent embereket látunk, az eldőlés előtti-alatti pillanatban.
Az előadás négy ember belső működésébe, élet-küzdelmeibe enged bepillantást, miközben útjaik keresztezik egymást.
Szandráról, a cserfes kisbolti kasszáslányról kiderül, az az életstratégiája, hogy felszámolja a lelkét, mint egy kínzó foggyökér-gyulladást. Csaba, a topmenedzser békávézásra kényszerül, ekkor döbben rá, hogy képtelen folytatni tébolyítóan sínen levő életét. Feri, a toronydaru-kezelő a város fölött reppeli ki magából a benne gyűlő viharos indulatot, amit a világ aljassága vált ki belőle. Lehel, az irodaház-recepciós srác napról napra, egyre bénultabban figyeli mások aktív életét, attól tart, hogy lassan elhalványodik és átlátszó lesz.
A jelenetek belső monológok és dialógusok olykor zenei ritmusú keveredéséből jönnek létre.

 

Született: Wágner Emese
A MaNNa Produkció, a Szentendrei Teátrum és a Füge Produkció előadása
Előadja: Szalontay Tünde
Rendező: Szenteczki Zita
Kamaraszínház – március 24. 17.00
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk

Fiatal felnőtt korában megdöbbentő családi titok jut tudomására. Miközben külföldön él, izgalmas, inspiráló művészeti közegben dolgozik huszonévesen, kiderül, hogy az addig sajátjának hitt szülei örökbe fogadták, és hogy élete első hat hónapját egy csecsemőotthonban töltötte. Sokkoló a felismerés, mégis hirtelen minden világossá válik. Megérti, hogy az egész addigi életét végigkísérő megmagyarázhatatlan idegenség érzés, a gyermekkori végtelen magány, a kapcsolódásra való képtelenség, a ki vagyok én? nyomasztó szorongása honnan eredeztethető: ő egy örökbefogadott gyerek. Egy nem igazi, nem akart, egy magára hagyott örök csecsemő. Elindul egy hosszú, fájdalmakkal teli, olykor abszurdba hajló nyomozás a szülőanya s az eredet után, hogy aztán elkezdhessen valóban lélegezni és élni.
A felnőttkori identitáskeresés, a gyermekkor felfoghatatlan élményei, a szavakkal nehezen megfogalmazható, a titok által megbélyegzett létezés jelenik meg látványos mozgással, dalokkal-zenével, álomszerű képekkel, saját- és vendégszövegekkel.
Az előadásban bátran váltakozik az abszurd humor a költőibb jelenetekkel, közelebb hozva a nézőt a történet személyességéhez, mégsem könnyítve annak súlyán.
Tünde hol fehér bohóc, hol díva, hol csecsemő, hol Francesca Woodman, de legfőképp – és ez a legbátrabb és legnehezebb feladat – önmaga. Született Wágner Emese.
„Az előadás egy szürreális utazás, a magányos gyerekkortól az őrült kereséssel telt felnőttkoron át a felépülésig. Nem szövegcentrikus a darab, de elhangoznak kortárs prózai szemelvények, Szabó T. Anna versei, személyes vallomások, lélektani definíciók. Emellett vannak dalok, és Pina Bausch táncjátékára emlékeztető fejezeteket is látunk, amelyek értelmeznek, elmélyítenek információkat, és néha egészen humorosak.

 

Samuel Bailey
Kutyabaj
Fordította: Horváth János Antal
színmű
A szombathelyi Weöres Sándor Színház és a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület közös produkciója
Rendező: Horváth János Antal
Nagyszínpad – március 24. 19.00
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Cain, Riyad és Jonjo az iskolapad helyett egy cellában ülnek. A fiatalkorúak börtönében töltik napjaikat, gumicukrot cserélgetnek, cipőkről dumálnak és közben készülnek az apaságra. Fiúk, akik maguk is gyerekek még, de már nem csak a saját életükért, hanem a gyermekükért is felelnek. Grace feladata, hogy felkészítse őket az apaság mellett arra, hogy a kezükbe vegyék a jövőjüket. Fel tudnak elég gyorsan nőni ahhoz, hogy kitörhessenek a rendszerből? Letöltendő helyett le tudnak érettségizni? Mi lesz velük, ha egyszer csak kinyílik a világ? Samuel Bailey díjnyertes darabja egy szívbemarkoló történet rengeteg humorral azokról a fiatalokról, akiket a társadalom hiába zár ki magából, egy új élet lehetőségével térhetnek vissza.

 

Megvalósul a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő támogatásával.

 

MOST FESZT 2024 jegyek és bérletek

 

Amennyiben Ön bérletet vásárol a MOST FESZT 2024-re, a fesztivál előadásait a bérletben szereplő előadások számától függően az eredeti 3 300 forintos jegyár helyett az alábbi kedvezményekkel tekintheti meg:

3 előadásos bérlet 9 900 Ft helyett 8 910 Ft
4 előadásos bérlet 13 200 Ft helyett 11 880 Ft
5 előadásos bérlet 16 500 Ft helyett 14 850 Ft
6 előadásos bérlet 19 800 Ft helyett 17 820 Ft
7 előadásos bérlet 23 100 Ft helyett 20 790 Ft
8 előadásos bérlet 26 400 Ft helyett 23 760 Ft
9 előadásos bérlet 29 700 Ft helyett 26 730 Ft
10 előadásos bérlet 33 000 Ft helyett 29 700 Ft
11 előadásos bérlet 36 300 Ft helyett 32 670 Ft

 

A bérletben megtekinteni kívánt előadásokat a szabadon maradt helyek függvényében Ön határozhatja meg. Amennyiben a Jászai Mari Színházban vásárolja meg bérletét, azonnal kiválaszthatja a megtekinteni kívánt előadásokat. Amennyiben a Tata és Környéke Turisztikai Egyesületnél vagy a Tourinform Komáromnál vásárolja meg bérletét, kérjük, a helyfoglalás érdekében az alábbi elérhetőségeken minél hamarabb keresse közönségszervező munkatársainkat. MOST FESZT 2024 bérlet online nem vásárolható.

A megvásárolt bérletek csak a megtekinteni kívánt előadások lefoglalásával együtt érvényesek!

 

Jegypénztár és szervezés

Jegypénztár:
Lázár Mónika
06 34 323 074
06 20 400 4646
jegypenztar@jaszaiszinhaz.hu

Szervezési csoportvezető:
Majsai Orsolya
06 20 400 4643
majsai.orsolya@jaszaiszinhaz.hu

Közönségkapcsolati munkatárs:
Jakabné Kovács Eszter
06 20 400 4644
jakab.eszter@jaszaiszinhaz.hu

Közönségkapcsolati munkatárs:
Halász Attiláné
06 20 400 4663
halasz.marta@jaszaiszinhaz.hu

 

***

 

Idén megújult formában jelentkezik a Tavaszi Fesztivál, továbbra is azzal a céllal, hogy elkényeztesse a zene, az irodalom, a színház, a film és a képzőművészetek szerelmeseit. 9 napba 27 esemény sűrűsödik, behálózva az egész várost, készen arra, hogy kizökkentsen és nyomot hagyjon.

A Tavaszi Fesztivál részletes programja